Előzmények:

https://tldr.blog.hu/2019/09/24/ndt_160

Mottó:

 Az úgynevezett rendszerváltás. Milyen optimisták voltak a magyarok közül sokan! A 80-as években az állampárt belső köreiben épp úgy tudtak arról, hogy a rendszernek vége, IMF-hitel és eladósodás ide vagy oda, mint ahogy az átlagember is érezte úgy 1985-től: a szocializmus halott. Egy baromság.

A Nyugat döntően a kultúrharcban győzte le a szocializmust. A fölénybe kerülés a tudatokban kezdődött, a lakásokban és mindazokon a helyeken folytatódott, ahol a Nyugatról származó szimbólumok eltűrtek voltak. Szürke, pártközpontból meg tervhivatalból meghatározott, sorjás és tákolt szükségleti cikkekkel szemben a nyugati kultúra és fogyasztói társadalom közönséges fogyasztási cikkei, reklámjai voltak megtalálhatók státuszszimbólumként szinte minden magyar háztartásban. Kezdve a nappaliban ereklyeként közszemlére tett nyugati szeszesitalok üvegeivel, folytatva a mindenféle nyugati cégek matricáinak mindenhova felragasztásával, és végezve azzal az egészen meghökkentő szokással, hogy nyugati újságoldalakat lamináltak be és lett bevásárlószatyrok díszítése. (Utóbbiakról sajnos képet nem találtam a neten.) Minden menő volt, ami nyugati volt. Minden legalábbis megkérdőjelezhető volt, ami a KGST-n belülről származott.

Urbán Tamás / Fortepan

(https://fortepan.download/file/fortepan-eu/2560/fortepan_89276.jpg)

(http://www.szetszedtem.hu/049tesla-b4-b400/b4-b400.htm)

(http://szetszedtem.hu/1088teslauran/kismagno.htm)

Tehát a szocializmus vívmányai omladoztak már a 80-as években. Kivéve persze a fusizást, és az ebből származó eredményeket, az nagyon adta. Akik benne voltak rendesen, és mindaz amit előállítottak is mind nagyon menők voltak, megvolt az összekacsintás: tiéd a rendszer, magadnak építed. A gyárban, vagy ahol dolgoztál, a különböző nem szükséges dolgokat egyedül vagy másokkal összejátszva lehetett átvenni úgynevezett szocialista megőrzésre. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-szines-szinonimatar-F9792/a-a-F97A7/atveszi-szocialista-megorzesre-F9A46/). Persze meg kell értenünk, hogy a fusizás és a lopás egy hiánygazdálkodás következménye, meg azt is, hogy pszichés ventillációs lehetőség is egyben - a Rendszer e területen nem akadályozta (annyira) az önmegvalósítást. Végül is a fusizás a marxi munkaideál eszményi és rendszerszintű megvalósítása lett.

Összességében létrejött egy olyan morál, amely végletekig, információhiány miatt szükségszerűen irreálisan magasra értékelt mindent – nem csak tárgyakat, hanem az azt létrehozó kultúráról gondolt, teljesen torz elképzeléseket – azért, mert Nyugatról származott. Ezzel párhuzamosan létrejött egy olyan „ethosz” is, amely legitimálta az emberek számára a lopást, az "okosba megoldást" és a korrupciót. „A korrupció az, amiből te kimaradsz” – és ebben a mondatban benne van annak a privilégiumnak minden vágya és irigysége, hogy bár téged fizetnének le, olyan pozícióban lennél az üzemben, a tanácsban vagy a Pártban, vagy bár neked lenne annyi pénzed, és olyan lehetőségeid, amelyekkel kapcsolatos akadályok elhárításában csupán egyszerűen le kell fizetned a megfelelő személyt az üzemben, a tanácsban vagy a Pártban.

Figyelembe kell venni, hogy az államszocializmus ideje alatt a Nyugatról gondolt társadalom- és gazdaság-kép teljes mértékben torz volt. Egyrészt, egy zárt társadalom hogyan is lehetne mindazt tudni, amit a vágyott országokban, az NSZK-ban, Ausztriában, bárhol máshol Nyugaton élők gondolhattak rendszerről, életükről. Másrészt USA és szövetségesei korán felismerték azt, hogy a Varsói Szerződéssel és a KGST-vel szemben demonstrálni kell a nyugati, kapitalista gazdasági élet felsőbbrendűségét is, és ez meghatározta valószínűleg azt, hogy a keleti blokk lakói a nyugati élet bőségének és boldogságának egyöntetű képét láthassák, szembesüljenek csak az anyagi gazdagság képeivel és szimbólumaival, mindazokkal, amelyeket a keleti blokkban megszerezni nem fognak tudni.

Tehát az 1980-as évek végén ott állt egy olyan magyar társadalom, amely a Nyugati életforma megkapását magától értetődő jussnak tartja, továbbá a korrupciót és a lopást, ha nem derül ki, magától értetődő és egyben a rendszer meghack-elésének függvényében (mennyit tudtál kilopni a gyárból, kikkel mit tudtál elintézni mások rovására, magad előnyei érdekében) szükségesnek sőt dicsőségesnek tartja. Ennek a teljesen felkészületlen, alapvetően irreális elvárásokkal rendelkező társadalom tagjai álltak ott csillogó szemmel, és vágták a vasfüggönyt, meg tapsoltak Nagy Imre újratemetésén. Ahol – noha még nem tudták – ott állt és beszélt az az ember, aki nemcsak megtestesítette a generációjukat, hanem mára tökélyre fejlesztette mindazt a romlást, amit ezekre az alapokra építeni lehet.

Most nyilván az akkori 20-30-40 évesekről lesz szó, akik ennyi idősek voltak 1989-ben. Ők most 50, 60 illetve 70 felett vannak, bőségesen a Fidesz szavazói, és esetlegesen kifejezett imádói annak a despota baromarcnak, aki az említett újratemetésen állítólag kikergette szovjet katonákat szavakkal, holott a megszálló csapatok már elkezdtek kivonulni.

Ha az egyensúly törvényét figyelembe vesszük, nem csodálkozhatunk el azon, hogy a túlfokozott Nyugat-imádat elvezetett ma oda, hogy a Fidesz akkori „Tovaris Konec” plakátjai teljesen irrelevánsak a választói számára, hiszen sokkal jobb lenne, ha az említett elvtársak Ukrajnát legyalulva, Kárpátalját visszaadva visszajönnének, végre Rendet csinálnának, és megadnák az állam gondoskodásának biztonságát. Tehát többek között eltakarítanák a sok demokratikus jogokért vinnyogó liberálist, az LMBTQ-degeneráltakat, valamint kicsavarnák a fiatalok kezéből a mobiltelefont, és a fiúkat sorkatonasággal nevelnék őket fegyelemre- tiszteletre. A lányoknak meg a konyhában van a helyük, nekik csak a méhük járjon, ne a szájuk! A multik kemény megrendszabályozása, illetve nemzetivé tétele mellett emelnék a Nemzet tekintélyét, és olyan intézkedéseket hoznának, amelyek eredményeként a Nyugat végre megadná a NEKÜNK KIJÁRÓ TISZTELETET!!! A fociban és minden egyéb másban is.Középhatalom! Kanyarban előzünk! Kokik és sallerek!

Az Orbán-rezsimig terjedő időszak és maga a rezsim időszaka egy teljes adaptációs kudarc, amely a gyökerénél el volt rontva. A „rendszerváltásnak” nevezett bábjáték, ahol az MSZMP mint állampárt kvázi felelősségre vonás nélkül volt képes politikai hatalmát átmeneti MSZP-re történő átnevezéssel egyfajta indikátora annak, hogy hogyan szabadult el a lopás és korrupció ethosza rendszerszinten, amelynek az orbáni state-capture csupán betetőzése. Ahogy az is, hogy ezekkel az előképekkel teljesen felkészületlen magyar társadalom semmit sem tudott tenni az addig példaképnek tekintett Nyugat gazdasági törekvéseivel, azaz a századvég, és az új század gazdasági gyarmatosítási módszereivel.

Így vált nyilvánvalóvá az 1989-ben csillogó szemű rendszerváltó 20-30-40 évesek számára, hogy mindaz a kép, amivel szükségszerűen kábították magukat a Nyugattal kapcsolatban, hamis. Megvették a munkahelyüket, majd kibaszták őket az utcára tömegével az 1990-es években. Sokan közülük nehezen tudták tudásukat és hozzáállásukat konvertálni egy olyan teljesítményelvű rendszerbe, amely nem tűrte azt a munkamorált, amelyet a szocialista rendszer elegendőnek tartott, éppen a munkanélküliség teljes hiányának eljátszására. Döntéseket kellett hozniuk olyan pénzügyi kérdésekben, amelyekre a szocialista rendszerben senki sem készítette fel őket, és ezekben elbuktak. Csalások és átverések olyan formáit kellett elszenvedniük, amelyeket Nyugaton már sokszor kipróbáltak, és volt ezekről általános köznapi tudás ezekben a társadalmakban – már csupán a média sokszínűsége okán is. Tapasztalniuk kellett, hogy a szocialista rendszer „erőltetett egyenlősége” a gazdasági javak vonatkozásában véget ért. Számukra undorító vagy lenézett figurák gazdagodtak meg egy szempillantás alatt, ők pedig maradtak ugyanúgy jobb esetben.

„Öreg papa pöfög a Trabantjával az úton, egyszer csak piros lámpát kap és megáll. A mellette lévő sávban egy gyönyörű hófehér Mercedes cabrioval egy nagyon csinos fiatal csaj áll meg. Döng a zene a kocsiban, a lányon gyönyörű ruha van, szép mellek, műköröm stb. A bácsika nézi és nem bírja megállni, hogy át ne szóljon a lánynak:
- Ne haragudjon kisasszony, de hogy csinálja, hogy ilyen fiatalon ilyen csodálatos kocsija van? Én negyven évig dolgoztam a Ganz Mávagban és csak erre a vacak Trabantra futotta.
- Bácsikám tudja mi az az orális szex?
A kisöreg gondolkozik, majd rávágja:
- Az a szopás nem?
- Nem bácsikám, a szopás az a Ganz Mávag.”

Megszűntek az identitást adó közösségek. Apám révén ismertem valakit, aki az Óbudai Hajógyárban dolgozott vezető mérnökként, igen magas pozícióban, mielőtt 40 év munkaviszony, ottani karrier után a 90-es évek közepén elbocsátották, számos más, valóban értékes tudású szakemberrel együtt. Ez az ember sosem volt képes kiheverni az elbocsátását, szemünk láttára szó szerint belebetegedett abba, majd rákban meghalt. Hány ilyen emberi sors volt és van! Én apám, szüleim révén meg lettem kímélve mindettől, igaz az az előnyöm is volt, hogy fiatalabb révén (14 voltam 1989-ben) könnyebben tudtam megfelelőbb szakmát, majd utána egy másik szakmát váltani. De meg kell érteni, hogy ezt mások nem tudták megtenni, mégpedig tipikusan, minél idősebb valaki, annál több tényező nehezíti meg ezt, azaz a társadalmi mobilitást.

Tehát az 1989-ben a "Wind of Change" generáció (https://www.youtube.com/watch?v=n4RjJKxsamQ) illúzióval teli tagjai közül később számtalanul sokan megtapasztalhattak azt, hogy mindaz amiben hittek, és vártak egy hazugság volt. Azaz mindaz, amit a Nyugat ígért, elérhetetlen, és ez mérhetetlen frusztrációt okoz számumra. Sosem fognak ausztriai életszínvonalon élni, olyan könnyedén és olyan kellemesen.

És mindezt betetőzte mindaz, amit ezek a generációk a digitális forradalom nyertes landlord-jai által megkapnak – a mobiltelefonok képernyőin. Minden, ami ezen a csatornán beömlik, a Nyugat kaotikusan sokféle szennye, amellyel szemben egyetlen védekezési lehetőség van: elszigetelni magukat a magyar felsőbbrendűség gondolatkörébe, szűrési buborékjába, és egyidejűleg támadni mindazt, amit a mocskos Nyugat idehozott. „Hamburgert zabálok a melegfesztiválon.” (https://m.zeneszoveg.hu/m_dalszoveg/74913/nagy-fero/fogadj-be-europa-zeneszoveg.html)

Valamint kapcsolódni olyan eszmékhez, amelyek a Nyugatot támadják. Szurkolni Putyinnak, hogy legyőzze Ukrajnát. Ehhez kapcsolódáshoz nagy segítséget nyújt a magyar családoknak Zuckerberg, hiszen számára az a lényeg, hogy a platformját használják, teljese mindegy milyen célra, csak  minél többen,.

A szűrési buborék hatás kiválóan működik, ahogy a szűrési buborék létrehozása és minden áron történő fenntartása is a Fidesz legfőbb politikája az ország gazdasági erőforrásainak saját zsebekbe tuszkolása mellett, de erről a Trianonról, LBMTQ-ról, Brüsszelről és Sorosról vernyogó szavazóinak, a rendszerváltó, megöregedett, paranoid és megkeseredett generációnak nem kell tudnia. De őszintén: nem is hiszem hogy érdekli őket. A korrupció kérdése nem lényeges számukra, mert ők aztán ki vannak éhezve a lopásra, és az előnyök ilyen formában történő megszerzésére, csak épp nem jut, ha nem részei a NER-nek, de ott is egyre kevésbé. Soros, meg Brüsszel? Maguk a gyűlölt Nyugat megtestesítői, esszenciái. Ez pedig a dafke kategóriája, ez maradt csupán, Orbántól kezdve a generációja rá szavazó tagjaiig. Tudjuk, hogy magunk ellen dolgozunk, de leszarjuk. Az a lényeg, hogy csak azért is azt csináljuk amit mi akarunk, hogy csak azért is megmutassuk, hogy baszódjon meg a Nyugat, és annak képviselői. Azt csináljuk, amit mi akarunk!

Mivel annak esélyei, hogy Magyarország felzárkózzon a közeljövőben bármilyen formában is az EU magországaihoz, teljes mértékben elszálltak, marad a neurózis, a hiszti, a kerék a küllők között, a tüske a köröm alatt, bekéretem a nagykövetet, elmegyek tiszteletet kivívni Stockholmba, meg az ilyen, gyenge emberek által, gyenge embereknek célzott szövegek és tettek. Összességében kisgyermekként a földhöz verem magamat a dühtől, mert anyuci azt mondta, amit mondott, és mindazok a megoldásmódok, amelyek elfedik azt, hogy az 1989-es 20-30-40 éves generáció tagjai ezt az egész lehetőséget, hogy a Nyugat magországaihoz kapcsolódjon Magyarország, úgy ahogy van elbaszták véglegesen. Ezért állnak ki Orbán mellett a végsőkig, körömszakadtáig, ezért lehetett a mostani EP és önkormányzati választáson még ennyi szavazatot beszerezni ilyen kőprimitív, legfeljebb a lepkeagyúak által elejétől-végéig elhihető, BTK-kategóriás uszítással, amit a Fidesz lerendezett, a lejtmenetben lévő életszínvonal ellenére. Ugyanis nekik, ma 50-60-70 éves emberek többségének gyakorlatilag nem maradt más, mint csak a tagadás és tagadás a végsőkig, a tagadás akkor is, ha beledöglünk. Lényegében ugyanaz a hiszti és dühkitörés, amit a kisfiú ezen a mémen bemutat.