Bevezetés

Jogos! Mégis, miért lenne lényeges egy bármilyen átlagember életének történései, online aktivitásának lenyomatai, amelyek a jelenlegi formájukban megtalálhatók a mára unalmassá váló Facebook-on, illetve egy ajtóval arrébb ugyanott, az Instagram-on. Vagy Google rendszereiben. Vagy általában a digital big business kisebb-nagyobb, követési adatok összeharácsolásából pénzt csinálni kívánó szereplőinél. Hiszen ennek az adatgyűjtésnek mennyi csak a számukra látható eredménye: személyre szabottabb reklámok. Megszoktuk őket. Teljesen mindegy ezért, hogy kereskedelmi célú lehallgató berendezés, bocsánat, digitális asszisztens szállítja az aktivitás általa elfogható adatait, vagy okosóra. Jelenleg a legnagyobb online-szakbarbár felhasználókra is csupán közvetett hatásuk van a kimenetnek. Valójában mindez nagyon primitív és esetleges befolyásolási technológia. Az emberek irracionális lények – főleg úgy hogy a digitális szférából óriási mennyiségű zaj rángatja a figyelmüket. Ebben plusz egy zajforrás a reklám. Még azt sem tudjuk, hogy vett-e olyan terméket, amellyel kapcsolatban folyamatosan, minden felületen, Facebook-on, Instagram-on, Gmail promociós levélben már két hete pumpolják a rendszereink. Ugye mennyire indirekt és primitív megoldás ez?

Én előre tekintek.

A közmű mint evidens nemzetbiztonsági tényező

Ha valamilyen szolgáltatást sokan használnak, akkor ez egy állam lakossága szempontjából, és ezért az adott állam működése szempontjából lényeges, ellenőrizendő tényezővé válik, mivel a szolgálatás vagy jellemzőitől, működésétől sokan függnek, sok emberre van hatással. Az ilyen szolgálatásokat közműnek nevezik. Korábban már neveztem a két uralkodót, a Google-t és a Facebook-ot közműnek.

Aztán ott van az a tényező, ha az adott közmű funkciója információ szállítás. Egy adott állam lényeges és működéséhez elengedhetetlen tevékenysége, hogy önmagát képes legyen megvédeni határain kívülről, és határain belül keletkező veszélyektől, valamint minél korábban felismerje ezen veszélyek kialakulását. Ezért védi az információs közműveit is.

Mindezek okán, ha létrejön egy olyan (piaci célú) információközvetítési rendszer, amely kiterjedése és funkciói okán közművé válik, akkor az adott állam, amelyhez jogi értelemben e közmű tartozik, szükségszerűen nemzetbiztonsági ellenőrzés alá kell hogy vonja – nem is tehet mást. Hiszen az információk meghatározó hányada ezen keresztül közlekedik. Egyértelműen igaz ez, ha egy globális információközvetítési rendszer hálózati infrastruktúrájának döntő része áthalad az adott állam területén. És ezt az információközvetítési rendszert ugyanúgy globálisan használják.

Gizi néni és az NSA

De hát, ma miért lenne lényeges, hogy egyebek mellett, a PATRIOT Act, és egyéb szövetségi törvények felhatalmazása okán az amerikai National Security Agency (is) képes Kovács Károlyné, Gizike, Kisnagyfalvai lakos, Piac utca 2. szám Facebook hírfolyama, belájkolási, Gmail és általánosan Google szolgáltatásainak alkalmazásával (Android telefon) elérni mindazt, amit ezekből az adatokból össze lehet szedni, mondjuk egy Boundless Informant, vagy valami hülye kódnevű informatikai rendszer v.akárhányas verziója segítségével? Ez teljesen lényegtelen, hiszen ma ezeknek az adatoknak, és azokhoz való hozzáférésnek semmiféle relevanciája nincs Kovács Károlyáné, Gizike életére.

Ahogy korábban írtam, a mai digitális technológia, noha nagyon nagy penetrációval rendelkezik, nagyon is indirekt, követhetetlen, előrejelzést nélkülöző befolyásolási- kontrollálási potenciállal rendelkezik. Ez azonban jelentősen növekedhet, ha a technológiát még nagyobb mértékben integrálni leszünk képesek az emberek életébe, illetve fizikailag a testükbe. Ahogy ez a folyamat előrehalad, úgy lesz egyre nagyobb értékű az emberekről eddig összeharácsolt, és későbbiekben összeharácsolandó digitális információ. Nemcsak a Google és Facebbook, illetve a digital big business, arisztokráciája, köznemessége és hasznos idiótának tekinthető influencer-ei, hanem a magukat legdemokratikusabbnak bemutató kormányzatok számára is. Az illiberális latorállamok rezsimjeiről nem is beszélve.

Azonban, nincsenek még nagymértékben megfelelő és hatékony elemzőrendszerek az emberek által termelt digitális zaj feldolgozására, az adott célra, adott pillanatban értékes információk kiemelésre, egymással összefűzésükre, és ezekből következtetések levonására. Bár lehet, hogy ezeket már a fejlesztik gőzerővel a Google, a Facebook, és a velük „szövetségbe forrt” az NSA és Tsai. részére – de akkor ezeknek jelen kellene lenniük szolgáltatások piacán. Azonban ma egyenlőre nagyon keskeny képességű tanulni képes, iteratív mintafelismeréssel rendelkező rendszerek vannak, ezeket hívják ma divatos buzzword-al AI-nak: mesterséges intelligencia. Artifical Narrow Intelligence.

Alapvetően az elitek hatalmának bebetonozása, illetve a jótékony Nagy Testvér működésén alapuló finom-kormányzás két tényezőn alapszik:

• gépi rendszerek folyamatosan átlátják az emberek által termelt óriási (óriási mennyiségű szemetet is tartalmazó) adattömeget;
• és önmaguk iteratív fejlesztése okán, képesek ebből olyan komplexitású értékeléseket végrehajtani, amelyek a legrelevánsabb társadalmi, gazdasági, politikai finom-kormányzást biztosítanak.

Minden mindennel, avagy így kerül majd Gizi néni is a Five Eyes látókörébe

Azt gondolom, hogy ahogy növekszik a Google és Facebook, és társai (előbbiek mint fő reprezentánsok) kezében összpontosuló adattömeg, úgy lesz egyre fontosabb, hogy az USA szövetségesei hozzájussanak ezekhez olyan formában, amely alkalmas a társadalmak finom-kormányzására – minél szervesebben az adott egyén életéhez illesztve, számukra nagyon vonzó formában, és éppen ezért nem felismerhetően. Biztosra veszem, hogy jelenleg az USA szövetségesei, azok állami szervei hozzájuthatnak a Google, Facebook és egyéb rendszerekből információkhoz, mindenféle médiában megjelenő adatvédelmi pávatáncikálás ellenére. Azonban ez a régi elvet követi: az emberek korlátozott tudat-képességeire jellemző formákban: egyénekről szóló jelentések, és egyének, társadalmi szegmensek, áramlatok és egyéb kulturális / szubkulturális tényezőkről szóló statisztikák. Ezek teljesen jók egyéni felhasználásra, de tökéletesen alkalmatlanok adat alapú finom-kormányzás támogatására.

De mégis, ma miért lehet lényeges az, hogy Kovács Károlyné, Gizike a nyugdíjasklubban kavicsokat festett, amit fényképezett Android-ot futtató telefonjával, ami felküldte a fotókat a Drive-ra, tudta nélkül, de jóváhagyásával, ő pedig megosztotta a Facebook-on, innen pedig teljesen automatizáltan lett egy snapshot is az NSA Utah-ban található impozáns adatközpontjában?  

Igen, emberi információfeldolgozás tekintetében, ez az esemény jelenleg ma az USA nemzetbiztonságára releváns hatással nincs. Azonban a gépi rendszerek potenciálisan óriási, végtelen adattartományt foghatnak át, és a levont következtetések, relevanciák száma is végtelenül nagy, végtelenül bonyolult lehet. Elképzelhető az, hogy a gépi rendszerek képesek lesznek statisztikai értelemben szignifikánsan megállapítani: a köveken a virágrajzok esetében a piros szín mennyisége, ilyen és ilyen logikai kapcsolatok sokasága eredményeként releváns összefüggésben van azzal, hogy Kovács Károlyné, Gizike lelke legmélyén szélsőjobboldali érzelmű, és úgy gondolja, hogy a multiknak, és általában az USA-nak, kultúrájának semmi keresnivalója sincs Közép-Európában. És hogy a következő választáson arra a pártra fog szavazni, amely eme -előzetes, és a felsorolt okok miatt felfoghatatlanul pontos- mérések alapján tarolni fog a választásokon, és ki akarja léptetni az országot a NATO-ból. Mindezt úgy találták meg szorgosan működő Algoritmus Dezső-k sokaságai, hogy Kovács Károlyné, Gizike semmiféle ilyen, erre vonatkozó explicit tartalmat nem osztott meg sosem. Sőt, neki magának sem jutott eszébe ezen tudatosan gondolkodni. Az, hogy ez esetleg fals pozitív lesz, senkit sem fog érdekelni. A terrorizmus elleni (véget nem érő) harc jegyében, illetve önmagunk által fejleszteni képes adatfeldolgozási kapacitások terjedelmétől megrészegülve fogjuk saját életünk alakulást ki tudja mely célból fejlesztett algoritmusok kimenetére bízni, ha akarjuk, ha nem. „A jövő izgalmas. Ready?!”

Hát, így függ össze a néni, és az USA nemzetbiztonsága. Bárkit behelyettesíthetünk a néni helyett, és bármilyen gazdasági és politikai célt behelyettesíthetünk az USA nemzetbiztonsági céljai helyére. Ma nagykanállal tömjük adatokkal ezeket a rendszereket, a cicás mémektől kezdve, a pozőr videoszemeteken át, a Google rendszerébe felküldött, egészségügyi és egyéb szenzitív adatokat tartalmazó dokumentumok és táblázatok tömegéig. Ezek az MI-nek csúfolt rendszerek jelenleg a 2 éves gyerekek szintjén állnak: most vannak a „mi ez?” korszakban, a „miért?” korszak előtt. De ne legyenek kétségeink, ha ilyen mennyiségű adattömeggel etetjük őket, mivé is kinőhetik magukat. Főleg, ha a végponti eszközök agyi integrációja is megoldottá válhat. Ekkor lesz majd lényeges licencelni az USA-tól az adattömeget, feldolgozási és finom-kormányzási technológiát. Ha e paradigma szerint maradnak a dolgok, az USA e tekintetben lesz exportőr 20-30-40 év múlva. Persze erről mi hivatalból nem fogunk tudni.